"T. Szülő!
Tájékoztatom, hogy az Ön által javasolt rajzos foglalkozás igen jól sikerült. Ha lenne rá mód, osztályfőnöki dicséretben részesíteném ezért az ajánlásért. A gyerekek élvezték, engem pedig rádöbbentett, hogy van remény: a gyerekekhez egészen másképp is lehet viszonyulni. Két…
Ragyogástan® óra. Nagy iskola, nagy osztály, kis világ.
Kártyás mókával kezdünk.
Ezt hoooooogy?
Az örök mondat, amit fel szoktam írni a táblára.
Mi volt ez? Csalás? Áh. Gyerekek! Majd ha felnőttek lesztek, ráértek annak minősíteni. Mondjuk akkor nem sokat fogunk beszélgetni.
Mindenki ragyog.…
A jó ügyek támogatása fontos.
Egyre feltűnőbb ez az egész. Ahogy telnek az évek, egyre gyűlik a tapasztalat...
Van egy jó ügy, és megosztjuk. Hogy terjedjen.
Régebben elindultunk, és lapátoltuk a havat. Pakoltuk a homokzsákot, sikáltuk a vörösiszapot.
Ma is vannak sokan, akik elmennek és mesét…
"Nem tudom." "Nem tudok ezt meg azt." Be akarod bizonyítani, vagy valami mást szeretnél?
Mert végtelen tehetség vagy.
Olyan, akiért érdemes volt az egészet elkezdenem. Csak azért érdemes volt elkezdenem, hogy miután elkezdtem, évekkel rá találkozhassunk. Hogy megmutasd, mire vagy képes.
"- Minek a hajfikszáló hab?- Hát fikszálni a hajamat!" (Charlie és a csokoládégyár)
Ismersz olyanokat, akik bekötött szemmel járnak egy gyönyörű réten?
Mi kell egy meglepetéshez?
Ez egyszerű.
Nincs szükség görcsölésre, elvárásokra.
Vannak született tanítók. Tanítanak minden mozdulatukkal, lélegzetvételükkel, tanít a szemük, mosolyuk, még a csendjük is.
Április 10- én reggel a Sárszentmiklósi Általános Iskola 3. b osztályában izgalommal készülődtünk.
Beléptél az ajtón.
A kabátod a fogasra tetted. Gyorsan körbenéztél. Tetszett, amit láttál.
Kisvárosi iskola. Kint hideg, bent jó. Nagyon jó.
Sokat, sokakkal beszélgetünk a találkozások alkalmával. Sok szuper gyerekek, akik picit elbújtak.
Elkezdi lelkesen… szépen alakul.
Szerinted legalábbis.
Mindenki meg akar mindenkit változtatni.
Mert azzal, hogy megváltozik, jobb lesz neki. Mi van, ha neki már eleve jó úgy?
Sosem tudhatod, mikor jön el. Mindig akkor, amikor nem is számítsz rá?
De, picit számíthatsz rá, mert a megérzéseid jók. De erre nem lehet felkészülni.
Tészta a tepsin. Krém a tálban.
A krém gyengéden fedi be a tészta felületét. Magától nem folyik szét, kenni kell. Aztán jön a tekerés. Egyenletesen, finoman. Belülre sok krém kerül.
És akkor, ott, abban a pillanatban megláttam a szemében.
Valahogy mindig azt éreztem, hogy tesztel engem. Valahogy mindig mintha az lett volna az arcán, hogy oké, de mire jó ez az egész. Úgysem lesz jobb. Úgysem változik semmi. Haladjunk.
Kánikula - már reggel 9-kor 28 fok. A parton picit elviselhetőbb.
A kavicsok sisteregve örülnek, ha végre elhalad egy szárnyashajó, és vizesek lehetnek.
A neveket megváltoztatva íme egy villámgyors messenger-coaching:
A főszereplő: Judit. Judit 13 éves, hetedikes. Dúl a szerelem, dúl a kamaszkor, dúl a lázadás. Összetört szívek, nagy drámák korszaka. Épp az egyiknek kellős közepén vagyunk. Juditot régóta ismerem, szüleit is. Ezért fért bele ez így,…
