RAGYOGJ ÉS RAGYOGTASS!

GYÉMÁNTBOGÁR

2019 év első Táblácskája

Az év ELSŐ Táblácskáját különleges módon szerettem volna annak adni, aki...
Szóval gondoltam nyereményjátékra. Gondoltam versenyre, valamilyen ötletes játékra...

Aztán eszembe jutott, hogy honnan is indult ez az egész. Mert ha hirtelen nem tudod, mi a megoldás, mindig gondolj vissza jóóó régre!

Onnan indult minden, hogy már háromévesen is rajzoltam a szeretteimnek - ahogyan sokan mások is. Csak éppen én nem hagytam ezt abba sosem. A Táblácska is úgy született, hogy egyszer elkészítettem a saját hálószobai névtáblánkat...

Aztán, ahogy elkezdtem a gyerekekről - gyerekeknek szóló Gyémántbogár programot építeni (www.gyemantbogar.hu), igazi kincsekre leltem. Egyre másra találkoztam az iskolai óráimon olyan valakikkel, akiket úgy érzem, sok sok embernek meg kellene ismernie.
Olyan sokat adtak nekem, hogy folyamatosan úgy érzem: adnom kell nekik. Persze, adok is a programokon - és ettől olyan szép ez. Versenyt adunk!

Kölcsönhatás. Ez a legjobb szó. Tudod, amikor úgy érzed, mindig is ismerted az illetőt. Hattok egymásra, akkor is, ha épp nem találkoztok.

Mindezt azért írom le, mert ez olyasmi, amit én magam sem tudok kifejezni - és ami ebben a legőszintébb: Táblácskával sem tudom eléggé kifejezni. Ugyanakkor a mai napig, ha valakinek szeretnék ajándékot adni, akkor szinte mindig Táblácskát készítek. Bajban is vagyok, ha már adtam - akkor mit adjak legközelebb?

Arra gondoltam, hogy az idei első Táblácska az egyik legnagyobb kincsemé lesz: Jázminé.

Jázminnal Budaörsön találkoztam először egy iskolai órámon. Valahogy sejtettük, hogy lesz még dolgunk egymással. És ami a legérdekesebb: alig találkoztam még vele és mégis úgy érzem, hogy ismerem.

Nos, ebbe a Táblácskába igyekeztem belevinni mindazt, amit érzek. Hang is járna hozzá, de most ezt csak az itthoniak fogják hallani.
A maga nemében rendhagyó, nem hétköznapi darab. Ahogyan a tulajdonosa sem az.

A Táblácska mellé egy korábbi, Jázminnak írt vers is jár:

"Jó a csend. Együtt várunk
Ámulatba ejt, amit látunk
Zene szól, és minden olyan szép!
Mi vagyunk és mások csak nézik
Igen, valami szuper dolog érik
Nem tudjuk mi, de tudjuk, szeretnénk még."

A sorok kezdőbetűi rejtik, amit mindenki tud róla, de a sorok között van sok minden, amit csak ő ért egyes egyedül.

Nos, Jázmin, sok szeretettel készült:
Íme, a Tiéd 2019 első Táblácskája, a 190001-es sorszámú JÁZMIN Táblácska:

jazmin-tablacska-1600.jpg

Kívánom, hogy ebben az évben is sokat adhassunk egymásnak, miközben ezzel példát mutatunk és arra sarkallunk egyre több gyermeket és felnőttet, hogy vegyék észre: a csodák ott vannak magunkban és előttünk.

Vámos Robi

Egy kérdés és minden ragyog

Napokig csend. Hosszú napok.
Aztán újra jön, egy jel
Kérdés, mit tőled kapok
Vagyis nem én, de érted
Mástól kérded
Mert érdekel, mi van velem
Hihetetlen vagy nekem

Köszönöm, hogy itt a lelked
Velem van, érzem
Csak a szavakat nézem
Ahogy ott állnak egymás mellett
És tudom, hogy tudod, hogy kellett
Mert sokat jelent,
Jövőt, múltat, - jelent

Küldd bátran, nyíltan
Sosem zavarsz, itt van:
adjunk versenyt, ezért élünk
és már semmitől sem félünk
ha kell, szívből kérünk
s adunk, mialatt valakik egymásnak
gödröt ásnak

De nem áll közénk semmi
mert ami van, az már örök
nem kellenek fölös körök
érezzük és kész,
csak egy csepp józan ész
vagy az sem kell,
dobjunk ki minden szemetet
és itasson át, mint kinccsel teleírt
papírt
a szeretet.

 

VR 2018

És ha nem akarok szürke lenni?

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kaméleon.

Ez a kaméleon igazán különleges volt. Na nem azért, mert képes volt a környezetéhez alkalmazkodni. Vannak olyan kaméleonok, akik annyira színjátszóak, hogy néha már nem is tudjuk, milyenek valójában. Jaj annak a kaméleonnak, aki ennyire színjátszó. Mert ő már nem kaméleon, hanem színjátékos. Az már nagyon más. Maradj önmagad!

A mi kaméleonunk így gondolkodott:

"Itt ez a szürke izé" - forgatta a szemeit körbe karikába. De én nem akarok szürke izévé válni.

"Mi lenne, ha olyan színű lennék, amilyen csak akarok lenni?" - ragyogott fel, de aztán el is halványult. Hiszen ha egy kaméleon nem olvad bele a környezetébe, akkor megeszik a csúnya gonosz ragadozók, akiknek tök mindegy, hogy színes amit esznek vagy szürke. Igazságtalanság. Miért nem a szürkéket eszik meg először?

Igen ám, csakhogy... Ez a kaméleon tudta, hogy itt nem érheti baj.

Nem érheti baj, akármilyen színű. Mert itt meglátják különleges mivoltát. Meglátják az egyedi színeit. Meglátják a szürkeségben. Kitűnik a többi közül. Na és? Annál jobb!

Merd megmutatni magad, légy színfolt a szürkeségben!

Hidd el, nem érhet baj. Mert szeretünk.

kameleon-gyemantbogar-vamos-robi.jpg

Ha lenne rá mód, osztályfőnöki dicséretben részesíteném ezért az ajánlásért.

"T. Szülő!
 
Tájékoztatom, hogy az Ön által javasolt rajzos foglalkozás igen jól sikerült. Ha lenne rá mód, osztályfőnöki dicséretben részesíteném ezért az ajánlásért. A gyerekek élvezték, engem pedig rádöbbentett, hogy van remény: a gyerekekhez egészen másképp is lehet viszonyulni. Két napja azon gondolkodom, hogy ez hogyan lehetséges. Ajánlani fogom a többi osztálynak is.
 
Köszönettel és üdvözlettel: H. Kornélia"
 
Gyorslink az órák leírásához:
 
Ofők írták:
-----------
 
"Kb. 5 perc alatt levetted, hogy ki milyen, és direkt olyan feladatokat adtál, ami felerősíti a dolgokat. Különleges élmény volt látni az osztályt ebből a szemszögből."
 
"Még fontosabbak lettek nekem ezek a gyerekek. Jobban érzem a saját felelősségemet is."
 
"Olyan problémákat is feltárt, amiket most időben észrevettem, mielőtt nagy baj lenne belőle."
 
Gyerekek mondták:
-------------------
 
"Azért ilyen jó ez a nap, mert itt volt Robi bácsi."
 
"Mikor jön legközelebb?"
 
"A varázsceruzával minden dolgozat ötösre sikerült!"
 
"Köszönöm szépen, hogy itt voltál és hogy segítettél abban hogy fontos vagyok én is!"
 
Anyuka írta:
------------
 
"Szerinte Te egy varázsló vagy
Annyira örülök, hogy volt rá lehetősége megismerni Téged és azt, amit tanítasz a gyerekeknek! Annyi pozitív élménnyel gazdagodott, hogy csak úgy sugárzik Jó ezt látni!"
 
 
Kedves szülő, kedves osztályfőnök!
------------------------------------
 
Örülök, hogy te is fontosnak tartod a mai rohanós és online világban a valódi értékeket.
Örülök, hogy te is nyitott vagy arra, ami nem egészen szokványos. Hiszen ha más eredményt szeretnénk, máshogyan is kell tennünk a dolgokat.
 
Köszönet azért, hogy a rád bízott gyerekeket úgy terelgeted az útjukon, ahogyan a legjobb nekik.
 
2016 óta járom az iskolákat, és azóta már 387 osztályban tartottam foglalkozást. Ez annak idején rajzolgatásnak indult, mára pedig egy igazi önbizalomnövelő és csapatépítő tréninggé vált. Folyamatosan járom az iskolákat, és mindig hamar megtelik a naptáram - köszönet mindazoknak, akik jelentkeznek, mert meglátják ebben a programban a lehetőséget!
 
Nem kell aggódnod: ha meghívsz, nem leszel fekete bárány. Azt tökéletesen megértem, hogy nemigen létezik olyan tanári kar, ahol minden kolléga egyformán nyitottan és pozitívan áll hozzá egy ilyen speciális programhoz. Ezt minden bizonnyal te is el tudod fogadni. Ez, mind sok más dolog, nem való mindenkinek.
 
Nektek nagyon is való, ha szeretnéd, hogy
 
- a gyerekek az osztályban kezdeményezőbbek legyenek és egyéni önbizalmuk növekedjen
- az osztálytársak jobban tiszteljék egymást és végighallgassák a másikat
- közted és az osztály között még erősebb legyen a kapcsolat, megkönnyítve a közös munkát
- felkészítsd az osztályodat a felsőbe lépésre
- a te osztályodba járó gyerekek magas önértékeléssel, kiemelkedő empátiával rendelkezzenek
- a gyerekek elfogadják egymást - mert mindenki másképp különleges
- az osztályodban a konfliktusokat tettek helyett szavakkal is meg tudják beszélni a gyerekek
- versengés helyett egymást emelő közösség alakuljon ki.
 
Nem rajzot tanítok, hanem egy szemléletet – rajzokon keresztül. Van egy életfelfogásom, s ennek egyik átadási módja, hogy rajzolok. Nyilván néhány rajzos trükköt hazavisznek a résztvevők: pedagógusként, szülőként is tudod majd alkalmazni az itt “ellesett” elemeket.
 
Nincs pontos módszertan: rövid és könnyed, játékos rajzos gyakorlatokkal kinyitom a gyerekeket. Villámgyorsan megismerem őket, hogy az időt a lehető leghatékonyabban tudjuk kihasználni.
 
Az óra kettő vagy három tanórát vesz igénybe és mindössze fehér lapra és grafitceruzákra, valamit krétára és táblára van szükség.
 
Kiknek - miért ajánlom?
------------------------
 
1. osztály: A suli egy jó hely, nem kell félni, bátorság!
 
2. osztály: Megismertem az osztálytársaimat, de vajon eléggé? És mennyire hiszem el, hogy amit csinálok, az tetszeni fog másoknak és saját magamnak?
 
3. osztály: Hú, már kell tanulni is, lazítani mikor fogunk? Majd most: úgy tanulunk, hogy nem is tanulunk!
 
4. osztály KIEMELTEN AJÁNLOTT: Sok a változás, kamaszodunk… és ki fogunk kerülni a tyúkanyónk szárnyai alól, jön a felső, mi lesz?
 
5. osztály: Már nagyok vagyunk, de ne csússzunk szét, ha lehet! És bírjuk jobban a változásokat, ne essünk kétségbe!
 
6. osztály: Több új tantárgy, otthoni tanulás hegyek. Tartsunk össze, használjuk ki, hogy egy jó csapat tudunk lenni, ha akarunk!
 
7. osztály: Ej, de megnőttünk! Főleg a csajok… A fiúk is? Sok a veszekedés. Oldjuk meg!
 
8. osztály: Hú, már mindent tudunk. De vigyázzunk, ne legyen túl nagy az az arc! És hogyan tovább? Mik leszünk, ha nagyok leszünk?
 
 
Mit mondj ofőként a szülőknek vagy szülőként az ofőnek?
------------------------
 
Ha aggaszt, hogy hogyan fogod a szülőket (vagy az ofőt) meggyőzni arról, hogy ez jó lesz az osztálynak, és érdemes erre szánni az osztálypénzből:
 
Küldd el a program leírását a szülőknek vagy pedagógus kollégáidnak!
 
Hidd el, minden szülő látni fogja gyermekén délután, hogy "hopp, itt valami történt". Ezt pénzben nemigen lehet kifejezni. A foglalkozás nem ingyenes, ugyanakkor a program egy bábszínházazás árában van - gyermekekre leosztva teljesen reális összeg, mindenki meg fogja érteni.
 
Mikor tudok elmenni hozzátok?
-------------------------------
 
Amikorra beírjuk a naptárba. No, ez nem mindig olyan egyszerű, mert amikor észbe kapnak az ofők, akkor elárasztanak :) Így a naptár huss, betelik. Kedden és csütörtökön járok a sulikba, ezek a napok kiadók. Egyelőre még januári időpont is van, de a naptár kb. februárban szokott megtelni a tanév végéig.
 
Kérlek tehát benneteket, hogy cselekedjetek mihamarabb, ugyanis:
 
- Véges a szabad időpontok száma.
- A tiszteletdíj kissé emelkedik a második félévtől.
- Alig várom, hogy lássalak titeket!
 
A lényeg, hogy legyen meg a jelentkezés, onnantól már foglalt a helyetek.
 
Kérlek, ha jelentkeztek, beszélj kollégákkal is, mert ha már elmegyek a sulitokba, akkor szívesen megyek egy nap akár 3-4 osztályba is - így megoszlik az útiköltség.
 
Az órákat több tanítványom javaslatára "Ragyogástan"-nak kereszteltük el. Talán ez fedi le a legjobban a dolgot.
 
Már így is nagyon sok a szöveg. Néha elég egyetlen mosoly is, és tudod: igen, erre lesz nektek is szükségetek.
 
Az óra leírását itt megtalálod:
 
Még részletesebben:
 
Találsz az oldalon interjúkat is, ha nagyon kíváncsi vagy! Tök jó ezeket a gyerekeknek is megmutatni a foglalkozás előtt pár nappal, hogy mégis kire-mire számíthatnak.
 
Szeretettel várom a találkozást, jelentkezzetek minél hamarabb, és kérlek, ennek a bejegyzésnek a megosztásával iskolai csoportban, osztálycsoportban segítsetek a gyerekeknek, hogy részük lehessen ebben az élményben. Köszönöm szépen!
 
Max. energiával:
 
Vámos Robi
gyermek- és diadal coach
www.gyemantbogar.hu

Vers Edinától

Edinától érkezett:

"Azt szerettem volna tudni,
miképpen is kell ragyogni.
Mi a titka? Mi az útja?
Vámos Robi megmutatja:
Hogyha nyitott szemmel jársz,
rengeteg szép dolgot látsz.
Azt is hamar észrevenni,
ha másnak kell segíteni.
Világíts rá minden jóra,
sok embernek jön kapóra.
Ha magad körül mosolyt látsz,
biztosan jó úton jársz.
Tanulj, figyelj nevess sokat,
ragyogtasd meg az arcokat!
Bármi jóval rendelkezel,
mutasd meg és ne hallgasd el!
Minden ember más és más,
ezért ne bántsuk egymást!
Adjál mindig szeretetet
így a világ jobb hely lehet!"

Köszönöm!

VR

Címkék: vers szeretet

Ne védd a gyermeked a jótól! Miért kell felnőnie tizenegy évesen?

Ragyogástan® óra. Nagy iskola, nagy osztály, kis világ.

Kártyás mókával kezdünk. 

Ezt hoooooogy?

Az örök mondat, amit fel szoktam írni a táblára. 

Mi volt ez? Csalás? Áh. Gyerekek! Majd ha felnőttek lesztek, ráértek annak minősíteni. Mondjuk akkor nem sokat fogunk beszélgetni. 

Mindenki ragyog. Tehát nem csalás. Nem szemfényvesztés. Csoda talán?

Ez az! Varázslat! Ötödikben? Miért ne?

De egy valaki nem lelkes. Be van kuckózva. Ez sem baj. Csakhogy közben jelentkezik.

"Nem létezik varázslat!" - mondja kissé lenéző arckifejezéssel.

Én mosolygok. Mert már látom rajta, hogy kezdi megérinteni a dolog. Mert lehet, hogy otthon azt tanítják, hogy nincs varázslat. Ne higgy senkinek. Ne higgy semmiben. A világ veszélyes hely. Anyucika jó, anyucika megvéd, mint az Aranyhajban. 

hqdefault.jpg

Ne védd a gyermeked a jótól! Kételkedhetsz. Minősíthetsz. Csak hagyd már kérlek a gyermeked gyermeknek maradni!

Miért nem hihet a varázslatban tizenegy évesen? Egész biztosan nem ő döntött így. Mert látom a szemében, hogy elhiszi. De nem vallhatja be, mert akkor éretlen lesz egyesek szemében? Ne hülyéskedj már kisfiam. Ne legyél már ilyen ovis, kislányom. Ez csalás, trükk, hazugság, és a bácsik nénik veszélyesek. Ki tudja, mikor változtatnak át szív tízessé? Vigyázz nagyon, kinek hiszel.

"Nem létezik varázslat!" - keserű állítás. Pedig a világ igenis édes. Amíg gyerekek vagytok, addig mindenképp. 

Miért ne létezhetne varázslat?

Ő végig, majdnem három órán át nem ragyog. Valami nem engedi. 

Csak, tudjátok, az igazi ragyogás nem tudatos dolog. Az ott van legbelül. Nem lehet visszafogni, ha elindul. Én meg észreveszem ezer arc között is.

A harmadik óra vége. Amikor szól a csengő, és nem mozdul senki. Mondom, hogy köszi a figyelmet, satöbbi satöbbi. Itt megtaláltok, ha kellenék még. De nem mozdulnak. Csak egy valaki jelentkezik:

"Mikor jössz még?"

"Amikor elhívtok!"

"Akkor gyere még!"

Aztán kijön, és ugrál, mint egy GYEREK. A többiek is. De ő a szószóló. Aki szerint nincs varázslat. Végigült faarccal majdnem három órát, míg a többiek ragyogtak és nevettek. És most itt ugrál, nevet:

"Gyere megint! De mikor? Gyere el megint légyszi légysziiiii!" - mint egy atomerőmű, úgy ömlik belőle az energia.

"Figyelj csak ide" - mondom, és nyugalomra intem. Az osztály visszaül a helyére.

"Eddig ott ültél, és azt hittem a fejemet veszed." - mosolyog. "Most pedig itt vagy és imádod az egészet."

 

Hát mi ez, ha nem varázslat?

____

RAGYOGÁSTAN® óra:
http://gyemantbogar.hu/az-osztaly-ahogy-meg-sosem-lattad/

img_2189.jpg

Nem tudjuk, mi ez, és csak jön

Nem tudjuk, mi ez, és csak jön.

Mint valami pozitív forgószél.

Épp a fordítottja, mint ami a hírekben megy. Tudom, nem lehet a fejünket a homokba dugni, mert van baj bőven. Könny is, könnygáz is, baleset is, betegség is.

De ebben a világban itt semmi nem jön be ezekből. Valami teljesen más tölti meg ezt a kis szigetet. Ami reméljük, egyre nagyobb lesz.

Mert egyre csak jön, mint egy mérhetetlen boldog csomagokból álló, oda-vissza ható láncolat. Megy ki egy pici csomag, jön vissza egy nagy. Megy egy nagy, jön egy még nagyobb. Szinte az már a nehézség, hogy befogadjuk ezt a sok jót.

Köszönöm mindazoknak, akik nap mint nap ilyen végtelen mértékű szeretetet sugároznak!

Jön egy kép. Egy kis hír.

Egy rajz. Egy üzenet írásban. Rajzban. Csak egy szösszenet, de hihetetlen erő! Egy hozzászólás, amit lehet, hogy én érzek csak ilyennek az egész világon, de nagyon ilyen. Nagyon olyan, amilyennek sok másiknak is lennie kellene.

Tanítani kellene, ahogy működtök! És ebben erősítelek meg benneteket, hogy tudjatok tanítani.

Mert ha erősek vagytok, akkor együtt felemeljük az egész világot. Akkor is, ha vele emelünk olyasvalakiket, akik nem is akarnak felemelkedni. És lesznek, akik nem tudják, miről beszélek, de mégis: felemelkednek. Nem is veszik majd észre, de nem baj az.

Ez minket nem fog zavarni. Mert mi tudjuk, hogy valami hihetetlen csúcs dolgot teszünk, tettünk máris. 

Ki mondja még ezek után, hogy nem létezik varázslat?

Amikor itt ömlik, forrón, édesen, sűrűn és feltartóztathatatlanul?

Köszönöm, hogy vagytok!

Robi

foto.jpgDius ajándéka

Ne felejts el ragyogni

Ne felejts el ragyogni.

A napsütésben fürödni
Örülni egy pohár víznek
Leheverni, pihenni
Időt adni minden íznek
Értékelni, adni, kapni
Jól mulatni
Nevetni és nevettetni
Védeni és vigyázni
Fogni és elengedni
Kincseidet óvni
Ha kell, szólni
Nem hagyni ha nem akarod
Szeretni ha akarod
Lelkesítve lelkesedni
Erőt adva melengetni
Mosollyal jutalmazni
Szívvel látni, szívből adni
Önmagadat megbecsülni
Zenélni és alkotni
Működni, mert jó vagy
Világíts, fényesíts,
Kis kérés, nem nagy
Légy pont ilyen
Jó is lesz így
Magad ura
Magad hölgye
Ragyogásnak szíves völgye.

VR2018

Címkék: vers

KPOP - és akkor?

Miért szadizzák egymást manapság a tizenévesek?

Mert az egyiknek feketébb a bőre?

Dehogy, az a régi szép időkben volt.

Ma azért, mert túl fehér... vagy azért, mert anya a Lidl-ben vásárolt ruhát a gyereknek...

De van durvább is. 

A KPOP.

Milyen zenét hallgatsz?

Koreai színeshajúakat? Ó, ha színeshajú, akkor tuti gáz, forró, langyos, meleg! Meg amúgy is. Hogy bírod ezt hallgatni? Apropó. És ha langyos, akkor mi van? De nem az. De ha igen, akkor mi van?

Hahó, kérem!

Hát nem tök mindegy, mit hallgat a másik? Neked nem kötelező! Dugd be a füled,vonulj félre. Ha akarod, pakold tele a táskád kitűzőkkel.

Négyféle ember van:

1. KPOP-ot hallgat és szadizzák.

2. Nem KPOP-ot hallgat és szadizzák.

3. Nem KPOP-ot hallgat és nem szadizzák.

4. KPOP-ot hallgat és nem szadizzák. (Álom állapot!)

Nem mindegy, hogy egy másik ember mitől érzi jól magát?

Aki szadizol: Ha hozzá tudsz járulni valaki más boldogságához, akkor tedd meg. Ha ismered önmagad, és tudod, hogy csak fikázni tudod az illetőt, hogy színeshajú hülyezenét hallgat egyforma lánysrácokkal (szerinted legalábbis), akkor inkább lépj tovább. Nincs itt semmi néznivaló.

Annyi szép dolog van az életben. Van, akinek ez tetszik, van, akinek az. Tényleg, neked mi tetszik?

Nem kell utálni azt, akit nem értesz. Meg sem kell érteni, ha ez bonyolult neked. Rendben van, hogy nem érted, mit eszik valaki ezeken a srácokon. Hogy miért köszönti fel őket a szülinapjukon. Hogy magamutogatás helyett őket teszi ki az instára.

Nem tök mindegy? Basszus, szereti őket, és kész. Nem mindegy?

De.

Hallgasson KPOP-ot, ha akar. Seventeent. Bétéest. Akármit. Ahogy ez a szuper róka is.

k-pop-gyemantbogar.jpeg

Álljon itt ez a róka azokért, akik bátran megtehetik, amit akarnak és vállalhatják az ízlésüket, mert pont letojják, mit gondolnak mások.

Aki meg békét szeretne, az keressen meg itt!

vr.jpg
Üdv: Vámos Robi, egy színeshajú

Akiről nem tudjuk, végülis szereti a KPOP-ot vagy sem, de nem is számít.
Azt viszont tudjuk, hogy attól, hogy színes a haja, még nem... izé.
Értékeljétek egymást!

Ne oszd meg. Csináld.

A jó ügyek támogatása fontos. 

Egyre feltűnőbb ez az egész. Ahogy telnek az évek, egyre gyűlik a tapasztalat... 

Van egy jó ügy, és megosztjuk. Hogy terjedjen.

Régebben elindultunk, és lapátoltuk a havat. Pakoltuk a homokzsákot, sikáltuk a vörösiszapot.

Ma is vannak sokan, akik elmennek és mesét mondanak gyerekeknek. Kórházban rajzolnak, színeznek velük. Megmentenek a saját autójukkal egy kutyát. Egy galambot. Tesznek sok sok jót.

De egyre kevesebben. Mert könnyebb út is van.

Miért gondoljuk, hogy elég a jó ügyeket megosztani? Miért bízunk abban, hogy majd mindenki más megteszi azt, amit mi csak megosztunk?

Mindenki más, de nem mi. Csak megosztjuk, "oszt" részünkről megvolt a napi jó cselekedet.

Pedig ezzel csak azt érjük el, hogy egyre többen hiszik el, hogy a lájkjuk és megosztásuk segít azon a galambon. Sőt. Lehet, hogy már rég el is repült. Meggyógyult. Gazdája lett.

Emberek! Valakinek meg kell csinálni! Valakinek ki kell kelni a fotelból!

Arra bíztatok mindenkit, hogy TEGYEN is lépéseket. Ne csak megosszon.

Ezt se oszd meg. Nekem elég, ha tudom, hogy teszel valami jót. Csak úgy.

Példát mutatni ugyanakkor nagyon fontos. Sokan mondják: segíts, de ne posztold. De. Igenis tedd meg. Mert azzal, hogy megmutatod, mit tettél, nem magadat fényezed, hanem jó példát mutatsz.

Ha látják, hogy te lépéseket TESZEL és CSINÁLOD a dolgokat, lesznek követőid.

Csináld. Nem kell megosztani.

img_2186.jpg

Anya, meséld el, hogy hogy csinálja a Mikulás!

Anuci, jön a Mitulát? 

Jön, kicsim.

És hoz cokit?

Ha jó voltál, biztosan.

És jó voltam?

Anuci, jó voltam! Nézd!

...

Anyuci, most is jön megint a Mikulás? Szerintem jön. Írunk neki levelet? Segítesz?

Tegyük a levelet az ajtóba! Bedobod a postaládába?

Anyuci! Itt volt megint! Nézd, mit hozott!

Hogy csinálja?

...

Anya! Odatettem a levelet azt asztalra, és nem járt bent senki, mégis eltűnt!

Tuti biztos, hogy végig ott voltam az előszobában. Direkt figyeltem. De nem láttam!

Anya, meséld el, hogy hogy csinálja a Mikulás!

Hogy tudja titokban tartani?

Hogy tud ennyi levelet elolvasni? És szeret engem?

Ja, tudom, szeret engem. Mert itt az ajándék. Tudnám, hogy hogyan?

Mert anya, anya, te láttad, ugye, hogy itt volt? Nem? Ha nem láttad te sem, akkor hogy? Mondd el, hogy hogy csinálja!

A kéményen? Nincs is kéményünk. Az ablakokat direkt becsuktam, és rájuk írtam az ujjammal: ZÁRVA.

Anya, ugye nem sértődött meg ezen a Mikulás? Nem akartam megbántani.

Ja, nem, mert hozott csomagot. Lehet, hogy nem tud olvasni? Vagy kintről tükörírással volt ZÁRVA?

Hogy lehet, hogy az előbb még semmi nem volt a cipőmben? A te csizmád is üres volt, megnéztem. Mert volt már, hogy egy kindertojás begurult az elejébe, emlékszel, anya?

Lehet, hogy valaki más volt? Az nem lehet. Mindenki itt volt velem most. 

...

Anya, nem értem. A Sanyika azt mondta, hogy nincs is Mikulás, és az anyukája vette a csomagokat a Lidl-ben. De ez nem igaz, oda is volt írva, hogy a Mikulás csomag elfogyott. Én meg tudom, hogy nem is volt. Fura ez a Sanyika.

Anya, a lányok miért utálják a szaloncukrot? Azt mondták, ha idén is azt hoz a Mikulás, akkor kiakadnak. Anya, miért akadnak ki az emberek, ha kapnak valamit?

...

Anya, idén is jöjjön a Mikulás? Vagy már mondjuk meg a gyerekeknek?

Ne. Ne mondjuk meg. 

...

Anya, de jófejek vagytok, kaptam én is Mikuláscsomagot! Puszi puszi! Nem baj, ha odaadom Botinak? Ő még kicsi. Vagy Boti is kapott? De hogy? 

Boti, tudtad, hogy a Mikulás a kéményen jön be?

És anya, lehet legközelebb telefont kérni csoki helyett?

Jó voltam?

Jó vagyok?

Nagy vagyok már, anya?

...

Finomat főztél, anyu! Na és jó voltál?

Nézd, anyu, te is kaptál csokit a csizmádba!

És anyu, látod, milyen boldogok az unokáid?

Nagyi! Meséld el, hogy hogy csinálja a Mikulás!

Hogy csinálja, hogy mindig gyerek marad belül?

Hogy csinálja, hogy mindig kíváncsi és csillog a szeme és és és...

Hogy csinálja, hogy mindig ott van, ahol kell? Hogy tud ilyen lenni?

...

Mikulás, ugye nem minden gyerek örül a csokinak? Ugye nem mindenki örül neked? Nem fáj ez neked?

De ugye vannak... tudom, hogy vannak olyan gyerekek, akikhez érdemes menned! És felnőttek is vannak - olyanok.

Mikulás, meséld el, hogy hogy csinálják ezek a gyerekek!

Hogy csinálják, hogy bár megnőnek, mégis csillogóak maradnak, és megkérdezik:

Mikulás, te hogy csinálod ezt?

img_2474.jpg

Kép: Cegléd, Táncsics Mihály Általános Iskola, Népkör, 2018. - a Mikulás a buborékban.

Szívdarabok figyelnek

Este van. Csend. Rend.
Divat már a csoda nálunk.
Igen, gyakran betalálunk.
Nem kell agyalni és nem irigyelnek.
A szó csendjében szívdarabok figyelnek.

Cincog a macska, az egér nyávog?
Semmi nem fura, minden szép.
Olyan, mint egy mozaik-kép:
Díszes, fényes, érző színek:
Annyira jó, mert van kinek

Valami jót adni
A szívnek szív mellett haladni
Görcs nélkül, csak úgy, szépen
Yesss, ez az, küldöm éppen!

Vámos Robi, 2018

Címkék: vers szeretet

Chuck Norrisnak előbb volt Táblácskája mint Neked?

Tudod mikor kapja meg Chuck Norris a Táblácskáját? Amikor AKARJA!

És ez itt nem vicc: Kata írt szombaton egy levelet, miszerint hamarosan találkozik a Mesterrel, és van esélye arra, hogy ajándékot adjon neki. Anita észrevette a levelét, döntöttünk: este megrajzoltam, Anita pedig kiszínezte a Táblácskát. Vasárnap átadtuk Katának...

A többi a képen, nagy szeretettel!

Ragyogástan® óra

Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola
Felvétel és kisfilm: Tar Károly

süti beállítások módosítása