A lehetetlen nem létezik – Kozma Zsófia írása

Vannak született tanítók. Tanítanak minden mozdulatukkal, lélegzetvételükkel, tanít a szemük, mosolyuk, még a csendjük is.

Megtanítanak rengeteg értékes dologra. Nem feltétlenül a deriválásra, vagy a másodfokú egyenlet megoldóképletére, még csak nem is A walesi bárdok csodásan zengő soraira, vagy József Attila költészetére.
Vámos Robi tanító, a szó legcsodásabb értelmében. Az ő tananyaga nincs benne semmilyen tanmenetben, nem szól róla szakirodalom, nem magolható, nem lehet kikérdezni sem. Az óráin nincs feleltetés, nincs érdemjegy, mégis olyan tantárgyat tanít, amiből mindennap levizsgázunk. Robi megtanít bennünket a hitre. Hitre önmagunkban, hitre az álmainkban, hitre abban, hogy értékesek vagyunk, egyedi, megismételhetetlen kincsek. Megtanít hinni abban, hogy semmi sem lehetetlen. Ezek érdemjegyben nem mérhető dolgok, mégis, akinek nincs elég önbizalma, vagy hite magában, pontosan tudja, hogy hány lehetőséget szalasztott el pusztán ezen „tananyag” hiánya miatt. Én is pontosan tudom.

Ezért voltam borzasztó boldog, hogy Vámos Robi, a Táblácska alapítója, aki régóta nagy sikerrel működteti a Gyémántbogár programot és aminek keretein belül már több, mint 270 iskolai osztálynak tartott rajzos szemléletfejlesztő órát, két alkalommal is ellátogatott hozzánk. Az Alapítvány a Röszkei Gyermekekért alapítvány nyertes pályázatának és Röszke Község Önkormányzat támogatásának köszönhetően az 1., 2., 3. és 4. osztályos tanulók részesei lehettek a szemléletfejlesztő rajz óráknak és mind megismerhettük azt a bevallottan bogaras, és minden tekintetben fantasztikus szakembert, akinek segítségével rengeteg csodában lehetett részünk. Első alkalommal is nagy izgalommal vártam az óráit, hiszen végre személyesen is megtapasztalhattam azt a rengeteg csodát, amiről megannyi pedagógus, szülő és tanuló is írt már korábban. A csoda nálunk sem maradt el. Sokáig gondolkodtam rajta, vajon miben is áll Robi varázslatának titka. Aztán rájöttem. A csoda nem a rajzos feladatokban, vagy Robi mondataiban van, nem lapul a kártyatrükkökben sem. A csoda nem kívül történik meg, azt ugyanis Robi nem magával, hanem magában hozta el nekünk. A feltétel nélküli elfogadás, a nyugalom, a figyelem a személyéből árad. A foglalkozásokon nagyjából 20 perc alatt minden száj, szem és szív mosolygott. Robi óráin egyszerűen harapni lehet a szeretetet. Minden, ami ott történik, benne van a gyerekekben. Ők csinálják. Ők ragyognak, ők sziporkáznak, ők oldják meg briliánsan a rajzos feladatokat, ők fejtik meg a rejtvényeket, ők figyelnek a másikra, ők lesznek hirtelen egymást piszkálóból egymást támogatók, rejtőzködőből önmagukat megmutatók, Robi csak segít felismerni a saját fényüket.

Azt mondja, ő nem varázsló. Én tudom, hogy az. Észrevétlenül, a jelenlétével, a figyelmével, a lényéből áradó bizalommal éri el, hogy a gyerekek zártból nyitottak, visszahúzódóból szerepelni vágyók, közömbösből csapattagok legyenek. És milyen értékes tagok! A gyerekeink valóban Gyémántbogarak. Mind egytől-egyig olyat mutat meg magából, amire azok a pedagógusok is rácsodálkoznak, akik évek óta ismerik őket. Erre képes a vegytiszta szeretet. No meg a humor. Mert fontos, hogy merjünk Gizik lenni és igenis tudjunk mindenen röhögni. 

Számtalan csodát tanultunk. Többek közt azt is, hogy mindenből lehet macska. És a macskákon, ceruzákon és rajzokon keresztül megtanultuk, hogy mindenki értékes, mindenki másképp különleges és hogy a lehetetlen nem létezik.

Nem akartam, hogy vége legyen az óráknak. Mondtam is magamban, hogy olyan világban szeretnék élni, ami így működik. Ilyen végtelen elfogadásban, szeretetben. Olyan világban, ahol a különcöket nem rekesztik ki, a dolgokat másképp látókra nem néznek furcsán, ahol mindenki bátran vállalhatja önmagát. Robi azt mondta, a világ ilyen. Kicsit vitatkoztam, szerintem a világ nagyon messze van még ettől. Viszont még a hátsó sorban ülve is megfertőződtem azzal a hittel, amit a gyerekek is kaptak és ami Robi távozása után is menthetetlenül rám tapadt és azóta is őrzöm. Igen, már hiszek benne, hogy ezek a csodálatos gyerekek egyszer pontosan ilyen világot fognak teremteni. Képesek rá. 

Kozma Zsófia

Képek az iskola Facebook oldalán: https://www.facebook.com/roszkesuli/posts/2151048108449812