Nem tudjuk, mi ez, és csak jön

Nem tudjuk, mi ez, és csak jön.

Mint valami pozitív forgószél.

Épp a fordítottja, mint ami a hírekben megy. Tudom, nem lehet a fejünket a homokba dugni, mert van baj bőven. Könny is, könnygáz is, baleset is, betegség is.

De ebben a világban itt semmi nem jön be ezekből. Valami teljesen más tölti meg ezt a kis szigetet. Ami reméljük, egyre nagyobb lesz.

Mert egyre csak jön, mint egy mérhetetlen boldog csomagokból álló, oda-vissza ható láncolat. Megy ki egy pici csomag, jön vissza egy nagy. Megy egy nagy, jön egy még nagyobb. Szinte az már a nehézség, hogy befogadjuk ezt a sok jót.

Köszönöm mindazoknak, akik nap mint nap ilyen végtelen mértékű szeretetet sugároznak!

Jön egy kép. Egy kis hír.

Egy rajz. Egy üzenet írásban. Rajzban. Csak egy szösszenet, de hihetetlen erő! Egy hozzászólás, amit lehet, hogy én érzek csak ilyennek az egész világon, de nagyon ilyen. Nagyon olyan, amilyennek sok másiknak is lennie kellene.

Tanítani kellene, ahogy működtök! És ebben erősítelek meg benneteket, hogy tudjatok tanítani.

Mert ha erősek vagytok, akkor együtt felemeljük az egész világot. Akkor is, ha vele emelünk olyasvalakiket, akik nem is akarnak felemelkedni. És lesznek, akik nem tudják, miről beszélek, de mégis: felemelkednek. Nem is veszik majd észre, de nem baj az.

Ez minket nem fog zavarni. Mert mi tudjuk, hogy valami hihetetlen csúcs dolgot teszünk, tettünk máris. 

Ki mondja még ezek után, hogy nem létezik varázslat?

Amikor itt ömlik, forrón, édesen, sűrűn és feltartóztathatatlanul?

Köszönöm, hogy vagytok!

Robi

foto.jpgDius ajándéka